2,732 subscribers
Looks like the publisher may have taken this series offline or changed its URL. Please contact support if you believe it should be working, the feed URL is invalid, or you have any other concerns about it.
Offline dengan aplikasi Player FM !
Podcast Layak Disimak
DISPONSORI

1 Lainey Wilson, Southern Living Cover Star, Is Keeping Her People Close 31:56
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Seri yang sudah diarsipkan ("Feed tidak aktif" status)
When? This feed was archived on August 24, 2025 01:57 (
Why? Feed tidak aktif status. Server kami tidak mendapatkan feed podcast yang valid secara terus-menerus.
What now? You might be able to find a more up-to-date version using the search function. This series will no longer be checked for updates. If you believe this to be in error, please check if the publisher's feed link below is valid and contact support to request the feed be restored or if you have any other concerns about this.
Manage episode 443611419 series 2432061
Nem elsősorban a külföldi beruházókkal van a probléma. A probléma azzal van, hogy olyanok érkeznek, amelyek nem hoznak kutatás-fejlesztési tevékenységet magukkal, nem integrálódnak a hazai felsőoktatási-kutatási szférába, nincs szükségük igazán magasan kvalifikált munkaerőre, vagy csak kevésre, ezzel párhuzamosan pedig elsikkad azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyekre szükség lenne a gazdasági fejlebblépéshez. Magyarország egy olyan gazdasági modellbe ragadt benne, ami nem segíti a feljebblépést, a félperiféráira való beragadást erősíti meg tulajdonképpen – mondta Medve-Bálint Gergő a G7 Podcastban.
Visszatérő kritika a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban, hogy túlzottan támaszkodik a külföldi multinacionális cégek hazai befektetéseire, amellyel korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit. Nemrég Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kritizálta ilyen alapon a kormányt. A G7 Podcastban a terület kutatójával, Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával és a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy miért függ ennyire a külföldi cégektől a magyar gazdaság, mi köze van ennek az ország uniós tagságához, és mi az oka, hogy nem túl erős az ország teljesítménye sem a felzárkózásban, sem a regionális egyenlőtlenség csökkentésében.
https://g7.hu/uploads/2024/10/g7_podcast_10_05_mixdown.mp3A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
Medve-Bálint szerint a külföldi beruházások állami támogatása nagyon nagy részt lényegében kidobott közpénz. „Ha azt vesszük, hogy azokat a sok tíz-százmilliárd forintokat lehetne egészen más területekre fordítani, például infrastruktúrafejlesztésre, oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, akkor rögtön másként néz ki az a kép, hogy egyrészt sikeresek vagyunk a külföldi tőke vonzásában, másrészt vannak olyan területek, amelyre nem jut elég pénzt. Holott lehet, hogy ha az arányok megfordulnának, akkor sokkal jobban járnánk” – mondta.
A közép-európai országok egymással versenyeznek a befektetésekért, de ezzel valójában rosszul járnak. „Ha ez a logika, hogy egymással versenyezzünk, és ugyanazokat a főleg feldolgozóipari multicégeket próbáljuk vonzani, akkor valóban egy olyan versenyhelyzet alakul ki, amiből nagyon nehéz a kiút. Egyoldalúan ezt valószínűleg nem lehet megváltoztatni, mert ha egy kormány egyoldalúan úgy dönt, hogy nem ad támogatást, akkor az valószínűleg ténylegesen versenyhátrányba hozza.
De ha egyébként minden egyéb szempontból az az ország megfelelő beruházási célpont, akkor miért ne menne oda a külföldi tőke? Lehet, hogy ez provokatívan hangzik, de ki kéne próbálni
– mondta.
A közép-európai kormányok leginkább az EU-s keretrendszeren belül erre szolgáló regionális fejlesztési célú beruházástámogatásokkal versenyeznek a multik kegyeiért. Az uniós cél itt az lenne, hogy egy hátrányos helyzetű régióban olyan gazdasági tevékenység jöjjön létre, ami által az adott térség fejlődik, és ezáltal csökkenjenek az EU-n belüli regionális különbségek.
Igen ám, de a csavar ott van, hogy a beruházók legtöbbje nem fog egy igazán hátrányos helyzetű térségbe, például egy olyan nógrádi vagy dél-alföldi térségbe települni, ahol gyenge a közlekedési infrastruktúra, nincs elég szakképzett munkaerő, hanem inkább megy Győr-Moson-Sopronba vagy Fejérbe, ami az uniós referencia alapján ugyanabba a támogatási kategóriába esik, de ott lényegesen jobb kondíciókat talál. Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy az állami támogatáspolitika megerősítette a területi egyenlőtlenségeket
– mondta erről.
A kutató szerint ahogy a regionális támogatásokra, úgy általánosságban a kohéziós politikára is igaz, hogy nem segíti a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. „Ahhoz, hogy ez ne így legyen, át kéne gondolni a térségek besorolását, nemcsak az uniós átlagot, hanem a belső területi egyenlőtlenségeket is figyelembe venni. De az is igaz, hogy az Európai Bizottságnak is fontos, hogy ezek a pénzek jól hasznosuljanak. Márpedig jól hasznosulni a fejlettebb régiókban fognak tudni, mert azok tudnak jobb, innovatívabb, hosszú távon jobban megtérülő pályázatokat beadni. Ezért nem teljesen az Európai Bizottság logikájának ellentmondó az, hogy a fejlettebb térségek nyernek többet az uniós pénzeken” – mondta.
Az összképet tekintve Medve-Bálint Gergő szerint az is kétségbe vonható, hogy egyáltalán lehetséges-e szakpolitikai beavatkozással eredményt felmutatni hosszú távon a felzárkózás terén, képes-e egy szakpolitika a piaci erőket felülírni vagy ellentételezni.
Lehet, hogy ideig-óráig igen, de ahhoz, hogy ez ne egy újraelosztáson alapuló területi különbségcsökkentés legyen, hanem piaci alapú, a humántőkét, az intézményi kapacitásokat kéne fejleszteni. És ez egy hosszú távú, évtizedes vagy akár több évtizedes beruházás. De nem lehetetlen
– mondta.
A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:
- Mi az oka annak, hogy a külföldi cégek nem nagyon hoznak ide magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket?
- Miért van az, hogy Lengyelországban és Csehországban megerősödtek hazai tulajdonú multi cégek az elmúlt évtizedekben, magyar multiból viszont sokkal kevesebb jött létre?
- Mekkora mozgástere van a városi szintű felzárkózási próbálkozásoknak az országos szintű gazdaságpolitikához képest?
Medve–Bálint Gergő és Éltető Andrea egyik témába vágó tanulmányáról korábben részletesebben is írtunk.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.
The post Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.
348 episode
Seri yang sudah diarsipkan ("Feed tidak aktif" status)
When?
This feed was archived on August 24, 2025 01:57 (
Why? Feed tidak aktif status. Server kami tidak mendapatkan feed podcast yang valid secara terus-menerus.
What now? You might be able to find a more up-to-date version using the search function. This series will no longer be checked for updates. If you believe this to be in error, please check if the publisher's feed link below is valid and contact support to request the feed be restored or if you have any other concerns about this.
Manage episode 443611419 series 2432061
Nem elsősorban a külföldi beruházókkal van a probléma. A probléma azzal van, hogy olyanok érkeznek, amelyek nem hoznak kutatás-fejlesztési tevékenységet magukkal, nem integrálódnak a hazai felsőoktatási-kutatási szférába, nincs szükségük igazán magasan kvalifikált munkaerőre, vagy csak kevésre, ezzel párhuzamosan pedig elsikkad azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyekre szükség lenne a gazdasági fejlebblépéshez. Magyarország egy olyan gazdasági modellbe ragadt benne, ami nem segíti a feljebblépést, a félperiféráira való beragadást erősíti meg tulajdonképpen – mondta Medve-Bálint Gergő a G7 Podcastban.
Visszatérő kritika a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban, hogy túlzottan támaszkodik a külföldi multinacionális cégek hazai befektetéseire, amellyel korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit. Nemrég Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kritizálta ilyen alapon a kormányt. A G7 Podcastban a terület kutatójával, Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával és a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy miért függ ennyire a külföldi cégektől a magyar gazdaság, mi köze van ennek az ország uniós tagságához, és mi az oka, hogy nem túl erős az ország teljesítménye sem a felzárkózásban, sem a regionális egyenlőtlenség csökkentésében.
https://g7.hu/uploads/2024/10/g7_podcast_10_05_mixdown.mp3A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
Medve-Bálint szerint a külföldi beruházások állami támogatása nagyon nagy részt lényegében kidobott közpénz. „Ha azt vesszük, hogy azokat a sok tíz-százmilliárd forintokat lehetne egészen más területekre fordítani, például infrastruktúrafejlesztésre, oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, akkor rögtön másként néz ki az a kép, hogy egyrészt sikeresek vagyunk a külföldi tőke vonzásában, másrészt vannak olyan területek, amelyre nem jut elég pénzt. Holott lehet, hogy ha az arányok megfordulnának, akkor sokkal jobban járnánk” – mondta.
A közép-európai országok egymással versenyeznek a befektetésekért, de ezzel valójában rosszul járnak. „Ha ez a logika, hogy egymással versenyezzünk, és ugyanazokat a főleg feldolgozóipari multicégeket próbáljuk vonzani, akkor valóban egy olyan versenyhelyzet alakul ki, amiből nagyon nehéz a kiút. Egyoldalúan ezt valószínűleg nem lehet megváltoztatni, mert ha egy kormány egyoldalúan úgy dönt, hogy nem ad támogatást, akkor az valószínűleg ténylegesen versenyhátrányba hozza.
De ha egyébként minden egyéb szempontból az az ország megfelelő beruházási célpont, akkor miért ne menne oda a külföldi tőke? Lehet, hogy ez provokatívan hangzik, de ki kéne próbálni
– mondta.
A közép-európai kormányok leginkább az EU-s keretrendszeren belül erre szolgáló regionális fejlesztési célú beruházástámogatásokkal versenyeznek a multik kegyeiért. Az uniós cél itt az lenne, hogy egy hátrányos helyzetű régióban olyan gazdasági tevékenység jöjjön létre, ami által az adott térség fejlődik, és ezáltal csökkenjenek az EU-n belüli regionális különbségek.
Igen ám, de a csavar ott van, hogy a beruházók legtöbbje nem fog egy igazán hátrányos helyzetű térségbe, például egy olyan nógrádi vagy dél-alföldi térségbe települni, ahol gyenge a közlekedési infrastruktúra, nincs elég szakképzett munkaerő, hanem inkább megy Győr-Moson-Sopronba vagy Fejérbe, ami az uniós referencia alapján ugyanabba a támogatási kategóriába esik, de ott lényegesen jobb kondíciókat talál. Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy az állami támogatáspolitika megerősítette a területi egyenlőtlenségeket
– mondta erről.
A kutató szerint ahogy a regionális támogatásokra, úgy általánosságban a kohéziós politikára is igaz, hogy nem segíti a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. „Ahhoz, hogy ez ne így legyen, át kéne gondolni a térségek besorolását, nemcsak az uniós átlagot, hanem a belső területi egyenlőtlenségeket is figyelembe venni. De az is igaz, hogy az Európai Bizottságnak is fontos, hogy ezek a pénzek jól hasznosuljanak. Márpedig jól hasznosulni a fejlettebb régiókban fognak tudni, mert azok tudnak jobb, innovatívabb, hosszú távon jobban megtérülő pályázatokat beadni. Ezért nem teljesen az Európai Bizottság logikájának ellentmondó az, hogy a fejlettebb térségek nyernek többet az uniós pénzeken” – mondta.
Az összképet tekintve Medve-Bálint Gergő szerint az is kétségbe vonható, hogy egyáltalán lehetséges-e szakpolitikai beavatkozással eredményt felmutatni hosszú távon a felzárkózás terén, képes-e egy szakpolitika a piaci erőket felülírni vagy ellentételezni.
Lehet, hogy ideig-óráig igen, de ahhoz, hogy ez ne egy újraelosztáson alapuló területi különbségcsökkentés legyen, hanem piaci alapú, a humántőkét, az intézményi kapacitásokat kéne fejleszteni. És ez egy hosszú távú, évtizedes vagy akár több évtizedes beruházás. De nem lehetetlen
– mondta.
A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:
- Mi az oka annak, hogy a külföldi cégek nem nagyon hoznak ide magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket?
- Miért van az, hogy Lengyelországban és Csehországban megerősödtek hazai tulajdonú multi cégek az elmúlt évtizedekben, magyar multiból viszont sokkal kevesebb jött létre?
- Mekkora mozgástere van a városi szintű felzárkózási próbálkozásoknak az országos szintű gazdaságpolitikához képest?
Medve–Bálint Gergő és Éltető Andrea egyik témába vágó tanulmányáról korábben részletesebben is írtunk.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.
The post Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.
348 episode
Semua episode
×
1 A kiberbűnözés már akkora üzlet, mint a világ legnagyobb gazdaságai

1 Vonzó az a változatosság, kreativitás és dinamizmus, ami a logisztikai munkát jellemzi

1 A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

1 Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

1 Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

1 A Csubakka-védekezés lett az új norma a nemzetközi kereskedelemben

1 Sokkal több közös pont van a jövő benzinkútja és a digitális fizetések között, mint gondolnád

1 Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon

1 Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van

1 A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg

1 Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben

1 Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára

1 Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött

1 Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot

1 Keresik a fenntartható irodaépületeket a cégek, de a magasabb bérleti díjakat inkább megúsznák

1 „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?

1 Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban

1 Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

1 Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?

1 Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

1 Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása

1 Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba 36:07

1 Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is 20:02

1 Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat 46:10

1 „Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja 49:41

1 A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá 20:31

1 A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k 29:10

1 Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra? 46:19

1 Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai 45:21

1 Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás 38:44

1 Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene 28:42

1 Elviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő! 33:19

1 A második félévben csökkenhet a 7 százalékos lélektani határ alá a kkv-hitelek kamata 35:35

1 Van megoldás arra, hogy ne az eladó vállalja a nagy kockázatot 23:07

1 Idéntől még jobban számít az EU-faktor a magyar gazdaságpolitikában 29:29

1 Félmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztek 1:00:26

1 Egyre zöldebbek a bankok, de az ügyfelek nem tudnak róla 12:05

1 A segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknak 51:29

1 Újra pozícióba kerültek a vevők autóvásárláskor, megint lehet alkudni 28:03

1 A fiatalok jobban félnek a fizetéstől, mint bármely más korcsoport 19:01

1 Még mindig főleg ingatlanban tartják vagyonukat a magyarok, de az értékpapírok iránt nyitottabbak, mint a szomszédaik 21:25

1 Rossz időkben gondolkodunk el azon, hogy jó lenne félretenni 27:53

1 Két típusú felhasználó létezik: akit ért már kibertámadás, és akit majd később fog 29:10

1 1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlük 43:26

1 A gödör alja az idei második negyedév volt a gazdaságban, jövőre már lassabb, de egészségesebb szerkezetű növekedés várható 36:45

1 A társadalom többsége lesajnálóan tekint a nyugdíjasokra, nem látja az erőt bennük 34:40

1 Egy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságból 38:17

1 Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk 35:28

1 Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben 26:51

1 Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom 48:28

1 Biztató, hogy a fiatalok látják az érme mindkét oldalát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban 31:45

1 Az idő nemcsak pénz, élet is – mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre? 53:54

1 Nem a pénzt, hanem a gyerekek érdekeit nézik a családos Y-generációsok 40:54

1 Tényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok? 34:52

1 Százmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedést 41:34

1 „Meg sem fordult a fejemben, hogy lakást vegyek ahelyett, hogy befektessek az álmomba” 39:18

1 Az akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereket 46:41

1 Antiszemita embermentők és németellenesek: magyar fajvédők a II. világháborúban 44:54

1 Küldetést is keresnek a munkában a Z-generációsok az anyagi megbecsültség mellett 31:04

1 A fúziós energiatermelést szupravezető mágnesek állítják pályára 46:43

1 Keresztbe tehet a karbonsemlegességnek az áramhiány az irodapiacon 32:18

1 A digitalizációval nemcsak a munkafolyamatok alakulnak át a pénzügyben, hanem a csapatok összetétele is 27:13

1 A pacsirták fele eltűnt, a tujáknak befellegzett, de már itt a kaktusz és a tigrisszúnyog 41:19

1 A Z-generációsok nem a bankoknak, hanem a kortársaknak hisznek, ha a pénzükről van szó 36:14

1 Sosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek? 41:17

1 Akár heti egy munkanapot is spórolhatunk a ChatGPT-vel 33:22

1 Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra 52:53

1 Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban 49:05

1 Tízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése óta 57:37

1 Olyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénz 30:55

1 A lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés? 36:34

1 Az államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokat 45:05

1 Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon 28:40

1 Nem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenet 49:45

1 Élesedik a verseny a nyílt forráskódú szoftver közösségek és a nagy techcégek között, azaz így lesz a LlaMAból Alpaca 25:47
Selamat datang di Player FM!
Player FM memindai web untuk mencari podcast berkualitas tinggi untuk Anda nikmati saat ini. Ini adalah aplikasi podcast terbaik dan bekerja untuk Android, iPhone, dan web. Daftar untuk menyinkronkan langganan di seluruh perangkat.



















