A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg

G7 Beszélgetések

Nyilvánvalóan senki nem állítja azt, hogy a minimálbérnek bizonyos szint felett nincs nagyon komoly destruktív hatása a foglalkoztattságra. Az a kérdés, hogy hol van ez a szint. Viszont fontos, hogy nagyon sokáig arról vitatkoztunk, hogy kell-e minimálbér egyáltalán, vagy nem. Most már szerintem a legtöbb közgazdász között az a vita, hogy milyen szintű kell. És ez egy másik komoly kérdés, és nem könnyű megválaszolni – mondta el a G7 Podcastban Linder Attila, a University College London közgazdaságtan professzora.

https://g7.hu/uploads/2024/12/g7_12_28_minimalber.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Az elmúlt évtizedekben nagyon nagyot változott az, ahogy a közgazdászok a minimálbér munkaerőpiaci hatásairól gondolkodnak. Ennek az az oka, hogy a kilencvenes évektől kezdve a tudományág a korábbi elméleti fókusz helyett egyre inkább empirikus adatokra és a természettudományos kísérletekéhez jobban hasonlító módszertanra kezdett el támaszkodni.

A közgazdászoknak régi intuíciója volt, hogy a minimálbér a versengő piac bérszintje fölé emeli a bérszintet, ami negatívan kell hogy hasson a foglalkoztatottságra. Az 1990-es években aztán két közgazdász, David Card és Alan Krueger New Jersey és Pennsylvania államokat vizsgálva – az elsőben volt minimálbér-emelés, a másikban nem – azt az eredményt kapta, hogy a minimálbér emelése még növelheti is a foglalkoztatottak számát. Ez mind módszertani szempontból, mind a vizsgálatok megközelítését tekintve jelentős változásokat indított el a terület kutatásában.

Lindner Attila – aki a témával kapcsolatos kutatásaiért nemrég megkapta a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület Kézdi Gábor Kiváló Fiatal Kutató Díját – szerzőtársával egy idei műhelytanulmányában a minimálbérrel kapcsolatos új kutatási eredményeket gyűjtötte össze. A tanulmány egy része arról szól, hogy milyen csatornákon keresztül képes a piac felszívni a minimálbér-emelés következtében létrejövő költségnövekedést.

Az emelés hatására emelkednek a bérek az alacsonyan képzettek között, de nem csökken a foglalkoztatottság. Akkor ebből egyértelműen következik, hogy növekszik a bértömeg, amit ezek az emberek keresnek. Három csatornát lehet beazonosítani, hogy a bértömeg honnan jön. Egyrészt jöhet a vállalatoktól, tehát kevesebb lesz a profitjuk. Jöhet abból, hogy megemelkednek az árak, tehát a fogyasztók fizetnek érte, és valamennyi jöhet abból is, hogy a cégek növelik a hatékonyságukat

– mondta Lindner, hozzátéve, hogy általánosságban nagyjából 50 százalékban az árnövekedés, 30 százalékban a hatékonyságnövekedés és 20 százalékban a profitcsökkenés magyarázza a bértömeg növekedését.

Lindner szerint abban is változás volt az elmúlt évtizedekben, hogy egyre több kormányzat mozdult el olyan irányba, hogy már nem csak jóléti intézkedésként tekint a minimálbérre, amivel az alacsonyan képzettek életszínvonalát lehet növelni. Most már egyre inkább azt igyekeznek megakadályozni vele, hogy a vállalatok az alacsony béreikre alapozva hozzanak létre versenyelőnyt.

A kutatások alapján arról is egyre többet tudni, hogy a minimálbér-emeléseknek milyen hatása van a bérskála különböző szintjein. Ez azért is aktuális kérdés, mert a magyar kormány 2028-ig tempósabban növelné az átlagbéreket és közben felzárkóztatná a minimálbéreket is. Ez a két cél Lindner szerint nem mond ellent egymásnak.

A minimálbér alkalmas arra, hogy növelje a béreket az alacsony keresetűeknél, van egyfajta tovagyűrűződő hatása is, de ezek a hatások a legtöbb tanulmány alapján körülbelül 30-40 százalékkal a minimálbér felett már eltűnnek. Az átlagbérekre van valamekkora hatása a minimálbérek emelésének, de ez a hatás nagyon kicsi

– mondta.

A podcastban szó volt még arról is, hogy:

• mit tudunk a minimálbér-emelés és a termelékenység kapcsolatáról, melyik van hatással melyikre?
• Mennyire fontos ennél a kapcsolatnál, hogy munkaerőhiány van egy országban?
• Következik a minimálbérekkel kapcsolatos kutatásokból, hogy érdemesebb iparági szinten kezelni a minimálbéreket országos szint helyett?
• És mit gondolnak a fogyasztók arról, ha drágulnak a termékek, hogy magasabb legyen a minimálbér?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

The post A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.